§DAHYUN SZEMSZÖGE§
A klinika bezárása után elmentem a szállodába a cuccaimért. Legalább is eredetileg azokért mentem volna. Mivel idő hiányban voltam nem vittem haza a dolgaimat, csak egy csomóba tettem őket, hogy később vissza tudjak jönni. Tudom nem szép dolog ott hagyni, de ha hazacipeltem volna lekéstem volna a találkozót. Hagytam még egy cetlit is Chaeyoungnak, ezzel az üzenettel: "Még sötétedés előtt beugrok értük, kérlek ne dobd ki őket. Köszi, puszi: Dahyun!" Ezzel úgy éreztem, mindent elintéztem. Még a szálloda bejárata előtt nyomkodtam a telefonomat, mikor egy ismerős hang odaszólt nekem.
- Hát, szia! - Integetett egy fiú a másik oldalról.
- Szia... - Köszöntem neki vissza bizonytalanul, mert nem voltam benne biztos, hogy ő az akivel találkozom.
- Megtudtam, hogy jelenleg hol tartózkodsz, így idejöttem érted. - A másik oldalról gyorsan át jött hozzám és elém állt.
- Az titok... Na, gyere. - Megragadta a karom, majd vigyorogva kezdett el húzni maga után, a megbeszélt cukrászda felé. Útközben én nem igazán szóltam hozzá, mert igazából nem is ismerem. Pár szót beszéltem vele a klinikán és ennyi. Lehet nem kellett volna elfogadnom a találkozót. A Sweet Dreams (cukrászda) előtt megálltunk és felém fordult.
- Hová szeretnél ülni? A benti helyekre vagy ide ki a teraszra? - Mutatott egy kis kiülős részre. Elég sokat gondolkodtam azon, hogy most melyiket válasszam... Ha bent ülünk le, akkor csak azok látnak akik be mennek a cukrászdába. Viszont elég kínosan érezném magam vele, egy helységben. Ha kint ülünk, mindenki lát aki az utcán elmegy vagy éppen autóval közlekedik, stb... Szóval úgy kb. mindenki aki az utcán van. Ha el akarna rabolni, vagy bármi hasonló, amit nem valószínű, hogy akarna, kint könnyen el tudnék futni.
- Jó lesz itt kint. - Döntöttem el. - Gyere az a hely pont jó lesz. - Rámutattam egy két személyes asztalra és elindultam. Leültünk és az étlapot/itallapot kezdtük olvasgatni.
- Te mit kérsz? - Nézett rám kíváncsian. - Meghívlak. - Vigyorodott el.
- Azt hiszem almalevet és valami egyszerűt... Mondjuk édes tteokot. Ugyan, nem szükséges. - Mosolyogtam vissza.
- Akkor ezeket meg is rendelem, egy pillanat és jövök. - Bement az épületbe és az ablakon keresztül láttam ahogyan megrendeli a dolgokat. Rövid időn belül ki is hozták és elkezdtük elfogyasztani őket.
§SUGA SZESZÖGE§
Mikor megláttam őket, egyből le is rohantam az emeletről, egyenesen a szálloda elé. Autóba ülve követtem kettejüket, úgysem volt más dolgom. Egy drága cukrászdába mentek, aminek a parkolójába beálltam az autómmal. Onnan pont láttam ahogy azok ketten eszegetik a dolgaikat. Őszintén szólva, nagyon bökte a csőröm az a fiú. Azt hiszem Dahyun barátja. Mármint nem haver barátra gondolok, hanem pasi barát. Ekkor felcsillant valami a szememben. Az édes bosszú a hajam miatt... Kiszálltam a kocsiból és gyors léptekkel odasiettem hozzájuk.
- Ohh... Szia, Dahyun drágám! Jó, hogy látlak. - Mosolyogtam rá, majd közelebb hajoltam. Az arcán látszódott, hogy eléggé meglepődött tőlem, de nem baj.
- Te meg mi a fenét kere- - Nem tudta befejezni a mondatot, mert hirtelen a számat az ő ajkaihoz nyomtam. Még mielőtt ellökhetett volna, el is hajoltam tőle. Tiszta piros volt az arca. Minden a terv szerint haladt, mindaddig amíg a srác meg nem szólalt.
- Ááá... Ő biztosan a barátod. - Széles mosollyal üdvözölt én meg megszólalni nem tudtam. Én az hittem, hogy ő a Dahyun barátja és, hogy most itt nagy balhé lesz. A fenébe!
- M-m-mi? Dehogy nem is isme- - Kezdett dadogni én pedig a kezemet a szájára tettem.
- Igen-igen. A nevem Bangtan Yoongie, örülök a találkozásnak. - Kezet nyújtottam, majd folytattam. - Azt hiszem nekünk most mennünk kell... Gyere Dahyun elviszlek, a kocsim a parkolóban van. - Elkezdtem volna húzni magam után a lányt, de nem jött.
- Én nem megyek veled sehova. - Duzzogott.
- Akkor majd én haza viszlek, nagyon szívesen. - Az a másik srác felpattant a helyéről.- Jól van... Suga, mehetünk. - Nagy lépésekkel az említett parkoló felé indult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése