۩21.rész۩

§DAHYUN SZEMSZÖGE§

Én sem vártam túl sokáig rá, úgy döntöttem majd máskor megkérdezem amit szerettem volna. Segítettem Jinnek vacsorát csinálni, amíg a többiek megérkeznek. Nem vagyok túl jó a főzőcskézős dolgokban, de pontosan mondta, hogy mit csináljak ezért úgy érzem nem is lett rossz a kaja. Ő viszont nagyon profinak tűnt. Villám gyorsan szeletel, mindent megtalál és kívülről tudja egy csomó étel elkészítését. Történt egy félreértés is közöttünk, amikor szeletelni készültem valami zöld növényt. Megkérdeztem tőle, hogy hol a kés. Erre ő egy hirtelen mozdulattal felém rántott egy hatalmas kést, aminek a vége majdnem az orron hegyéig ért. Erre úgy megijedtem, hogy kicsaptam a kezéből a kést, mert azt hittem meg akar támadni. De mint a későbbiekben kiderült nem akart semmit, csak nyújtotta nekem a kést. Fogalmam sincs, hogy miért az élével felém fogta, de inkább nem is fitogtattam tovább ezt a témát. Mikor a testvérem betoppan Jiminnel az oldalán eléggé megörültem. Leültünk vacsorázni, de Suga és Jungkook nem jelentek meg az asztalnál. Amíg a többiek ettek végigjártam a szobákat a házban és az egyikben Suga feküdt.
- Ébren vagy? Te nem jössz enni? - Kérdeztem, s beljebb léptem az alapból nem túl nagy szobába.
- Szerinted? - Emelte fel a fejét. - Nem megyek, én már ettem. Szerintem túl sokat is... - Kezdett nyafogni.
- Hát, jó. Majd később visszajövök. - Kimentem a helységből és leültem a többiekkel enni. Jungkookot nem találtam meg, valószínűleg nem a házban volt. Mikor már a többiek befejezték az étkezést felvállaltam, hogy elpakolok az asztalról. Így is tettem, még el is mosogattam. Az asztal lesöprése után már mentem volna be a szobába, ám ekkor kopogott valaki vagy valami az ajtón. Lassan az ajtó felé léptem, majd egy hirtelen mozdulattal ki is nyitottam azt. Egy papírból készült cetli volt a földön amire írva is volt. Felvettem és bevittem a kis fecnit az asztalhoz. Elkezdtem olvasni, de nem a legmegnyugtatóbb szöveg állt rajta:
"Titeket küldtek az iskolából? Elég felkészületlen csapatnak néztek ki. Túlzottan erősek sem lehettek. Ahogy elnézlek titeket vadászokból és tündérekből vagy esetleg boszorkányokból álltok? A lányokat sajnos még nem tudtuk kifigyelni, de jelenleg is dolgozunk az ügyön. Találkozzunk holnap dél körül a közeli tónál. Észak felé kell menni, ha esetleg ezt sem tudtátok. Csók: Ahogy ti neveztek minket: "A TITÁNOK" "
Gondoltam szólok a többieknek, de többen már aludtak, ezért a papírt az asztalon hagytam, hogy majd más is lássa. Nem én vagyok a főnök, nem áll jogomban megvonni a többiektől egy ilyen jellegű információt, mikor rájuk is tartozik. Én még vacsora készítés előtt lefürödtem, ezért a papír letétele után már a szoba felé vettem az irányt. Óvatosan nyitottam ki az ajtót, mert nem tudtam, hogy Suga már alszik-e vagy sem.
- Jó későn jöttél... vissza. - Beleásított a mondat közepébe.
- Elpakoltam vacsora után. - Magyaráztam meg a helyzetem. Leültem az ágy szélére, s elkezdtem volna lehúzni a pólómat, mikor éreztem egy tekintetet a hátamon. Egyből meg is álltam a dologgal, s megfordultam. - Ne nézz! - Néztem a fiúra morcosan.
- Nézni? Ki? Én soha... - Vigyorgott kisfiúsan.
- Legalább addig ne nézz amíg átveszem a ruhám. Álmomba felőlem addig bámulhatsz ameddig akarsz, úgysem kelek fel rá. - Nyújtottam ki a nyelvem.
- Jól van, értettem asszonyom. - Forgatta szemeit és átfordult a másik oldalára. Gyorsan átöltöztem és bebújtam a takaró alá.

§SUGA SZEMSZÖGE§

Mikor Dahyun bebújt az ágyába egyből vissza is fordultam, de sajnálatos módon nem láttam semmit. Hamar bealudtam, de az éjszaka közepén eszembe jutott egy fontos dolog. Nyögés hangokat hallottam és Dahyun későn jött ide. Ez elég gyanús volt nekem és muszáj volt rákérdezzek. Mondjuk lehet a testvére csinálta a murit, de akkor is.
- Hé! Dahyun! Dahyun! - Próbáltam felébreszteni, de semmit sem reagált a hangomra. Kimásztam az ágyból és odamentem mellé. Elkezdtem bökdösni az arcát, de csak megfordult. - Kelj fel egy kicsit, na! - Picit lökdösni kezdtem.
- Mi bajod van, hogy az éj közepén keltesz fel!? - Dühösen és elég hangosan, úgymond leordította a fejemet.
- Végre! - Vigyorodtam el. - Csak annyit szeretnék kérdezni, hogy te öhm... Te kerültél intim helyzetbe valamelyik testvéremmel? - Próbáltam szépen megfogalmazni a dolgot. Ő csak értetlenül nézett rám.
- Ez nem vicces. És nem értem mit értesz ez alatt. - Nem is foglalkozott tovább velem, vissza is aludt. Nem értem sokat az információval, ezért majd holnap új kísérletet teszek rá.