۩12.rész۩

§CHAEYOUNG SZEMSZÖGE§

Üresség csapott meg, ahogy beléptem a szobámba. Nem várt az az üres tekintet, mint pár napja. Egész nap unatkoztam és alvás helyett is csak forgolódtam. Másnap elérkezett, amire annyira vártunk már. Az évzáró. Korán keltem, hogy minél hamarabb beérjek. A nagycsarnokba belépve két csoportra volt osztva a vadász és a boszorkány osztag. Tanáraink még pakolásztak a színpadon. Szememmel a Bangtan fiúkat kezdtem el fürkészni, bár én sem értem minek. Egyszer csak összefutott tekintetem Jinével, aki ekkor nagy vigyorral arcán meg is indult felém.

-Chae~! Kis boszorkány! De jó látni. Mi ez a ruha? Tán csak nem végzős vagy?-
-De.. De az vagyok.. Te hogy hogy nem vagy egyenruhában?-
Néztem nagy szemekkel.
-Tudod.. Én már tavaly leballagtam innen.-
A mosoly hirtelen lefagyott arcáról, ahogy tekintete mögém nézett.
-Mi az?-
Megfordultam, majd megláttam testvéreim szúró tekintetét, ami egyenesen Jinre vetült ki, majd csak rám nézett és visszasétált a többi vadászhoz.
-Chaeyoung! Te meg mit csinálsz azzal a vadásszal? Bántott?-
Kérdezte Sana nővérem, én meg csak megráztam fejem, s elindultam a végzős társaim felé. Egy osztályban voltunk a vadászokkal, így össze kellett állnunk. Mögöttem V, Jimin és Jungkook állt, mellettem pedig Dahyun nővérem helyezkedett el, s szeme sarkából mindig azt a fiút figyelte, ahogy az is őt. Felfújtam arcom, majd kifújtam a levegőt. Ekkor megkérték a végzősöket, hogy mennyjenek a színpadra.
-Húzzon mindenki a kalapból egy címkét.-
Vigyorgott ránk volt osztályfőnökünk azzal a fancsali pofájával. Mindenki húzott egy cetlit. Nálam egy "T" betű szerepelt a cédulán. Felsorakoztattak minket egy oszlopba, majd a közönség elé kellett fordulnunk.
-Kiknél van a "T"? Az jelentkezzen.-
Én és Dahyun jelentkeztünk, az biztos, mert egymás mellett álltunk. Mást nem láttam. A tömeg suttogni és mutogatni kezdett. A családok szemében a döbbentség volt leolvasható, majd ekkor megszólaltak a tanárok.
-A Titán hárító csapat tagjai nem mások, mint a Bangtan klán és a Twice család két legfiatalabb végzőse. Gratulálunk és sok sikert!-
-HOGY MI?!-
Egyszerre kiáltottunk fel mind a kilencen. Ez lehetetlen! Mind a héttel össze leszünk zárva hónapokra? Ez kizárt! Nem fogom kibírni. A döbbentség leolvasható volt az arcunkról, s mi hol egymásra bámultunk Dahyunnal, hol a tömegre és a tanárokra.
-Nem lehet, hogy elnéztek valamit? És a Titánokat?-
-Kisasszony.. Semmi oka az aggodalomra. A családok közti békéért meg kell ezt tennetek. A cédula nem véletlen választott titeket.-
Mosolygott rám volt mágia tanárom én pedig egy nagyot nyeltem.
-Azt hiszem itt ér véget az életem..-
Motyogtam, majd nagyot nyeltem, s ekkor Jimin állt mellém.
-Nahát.. Micsoda véletlen.. Kiraksz a házadból, aztán összetesznek minket hónapokra.. Mondtam, hogy nem könnyű megszabadulni tőlem..-
Nevetett, én pedig csak lerohantam a szüleimhez.
-Anya! Apa! Mondjátok, hogy ez nem kötelező! Ez nem a mi feladatunk!-
-Ez egy igen nemes küldetés.. Még sosem volt példa arra, hogy a Titánok ellen kellene harcolnia egy frissen végzett diáknak. Vegyétek megtiszteltetésnek.-
-És ha meghalunk? Mi lesz, ha-- -
Félbevágta szavam.
-Akkor a hazáért haltok meg. Most pedig kotródjatok.-
Miért voltak ilyenek? Ezt én nem értem. Olyan kegyetlenül ellöktek maguktól. Hirtelen mind a kilencünket elhoppoltak egy hatalmas fákkal borított erdőbe.

-Na most mihez kezdjünk?-
Suttogta oda nővérem, én pedig csak egy hatalmas sóhaj után arcomról letörölve könnyeimet ránéztem.
-A túlélésért fogunk küzdeni.-
Elővarázsoltam véremből a kardomat, majd mindenki rám nézett.
-És még is hogyan gondolja a kisasszony ezt a túlélés dolgot? Se élelmünk, se lakhelyünk, se semmink!-
Mordult rám Hoseok.
-Nem szokásom gondolkodni. Csak megyek és csinálom.-
Megszorítottam fegyverem, majd elindultam előre a hatalmas dzsumbujban.

§JIMIN SZEMSZÖGE§

-Kövessük..-
A banya után böktem szememmel, majd elindultunk utána. A másik banyát Suga hyung kísérte. Biztosan belezúgott. Tipikus Suga. Megdugja és eldobja mint a többit. Egy tisztáshoz értünk.
-Namjoon! Nézz körbe.-
Bólintott, majd kezeit a földre téve, szemét felakasztva lélekvándorlást testesített meg.
-Nem messze van itt egy patak. Hegyek veszik körül. Letáborozhatunk ott.-
-Remek.. Gyerünk!-
Megindultunk mind, majd a helyhez érve építkezni kezdtünk.
-Banya! Vágj ki pár fát.-
Szóltam oda Chaeyoungnak.
-Aish! Ha még egyszer azt mondod rám, hogy banya, én-- -
-Akkor te? Mit teszel? Nem látod az előnyömet?-
Vigyorogtam rá, majd felugrottam egy fára, hogy a leveleiből majd tudjunk tetőt csinálni. A boszik fát vágtak, majd össze hókusz-pókuszolták azokat. Még csináltak pár bútort, utána bementünk a házba.
-Vadászni kéne élelmet..-
Mondta Namjoon hyung.
-Menjetek.-
Vontam meg vállam, majd Jungkook-ah felpattant helyéről.
-Namjoon, Hoseok, Jin és Taehyung. Gyertek velem. Namjoon és Jin szerez kaját, mi pedig őrfalat állítunk a többiekkel. Ti meg ne nyúljatok a banyákhoz.-
Bólintottam, majd Chaera néztem, akinek már hajszálai repkedtek. Ideges volt, de irtó aranyos.