۩15.rész۩

§DAHYUN SZEMSZÖGE§

A balesetem után nem voltam magamnál és egyszer csak arra eszméltem fel, hogy egy vadász kezében vagyok. A fülemben megcsendült testvérem dühös hangja, majd minden elsötétült. A hoppolás miatt ismét magamhoz tértem, s már jobban éreztem magam. A fejem és az egyik karom sajgott, mozdulni sem tudtam. Mikor a szemeimet kinyitottam, Sugát pillantottam meg. Szomorúan bámult rám, mintha az ő hibája lenne. Éreztem a pajzsot magam körül, amit valószínűleg Chaeyoung varázsolt rám. Elfordítottam a fejemet, hogy szétnézzek és megtudjam, hogy hol is vagyok. Ekkor a mellettem ülő fiú hozzám akart érni, a torkomon viszont egy hang sem jött ki, hogy szólni tudjak neki. A testvérem által varázsolt pajzs, ugyanis elektromossággal bír, ami elég komoly gondokat tud okozni. Ő viszont simán átnyúlt rajta. Kicsit megijedtem, mert egészen másra számítottam. Azt hittem, hogy kiáltani fog vagy esetleg valami szemvédő képet vág. Ennek pont az ellentéte történt. Hang nélkül, egy homályos mosollyal megfogta az arcom. Én meg csak döbbent tekintettel bámultam rá és egyszerűen nem tudtam felfogni a dolgot. Lassan, reszketve felemeltem az egyik ujjamat, s eltűntettem a pajzsot.
- Köszi, már kezdett égetni egy kicsit. -Vigyorodott el.

Mondani akartam neki valamit, de köhögnöm kellett, ezért a szám elé kaptam kezeimet. Vér folyt már a számból is, ami nem volt túl biztató. - Oké, oké. Semmi baj, beviszlek a többiekhez. - Fel akart emelni, de én lecsaptam magamról a kezét. Nagy nehezen én is ki tudtam bökni valamit.
- Nem kell, jól vagyok. És tudok magamtól is menni. - Sóhajtottam, majd jött még egy adag vér.
- De kell. Gyere. - Felvett a hátára és elindult a házba. - Valami nagyon gáz van Dahyunnal, vér jön ki még a szájából is. - Letett az ágy szélére.
- Legalább egy éhes szájjal kevesebb. - Gúnyolódott Monster.
- Ha még egy ilyet szólsz, te leszel az a bizonyos éhes száj. - Ráncoltam össze homlokomat. - Amúgy nincs komoly bajom... - Néztem végig a többieken.
- Szerintem az lenne a legjobb, hogyha lefeküdnél pihenni. - Javasolta J-Hope.
- Ez nem rossz ötlet, már úgy is későre jár. - Mosolyodtam el, majd hanyatt vágtam magam.

§SUGA SZEMSZÖGE§

Egész este ott ültem az ágy mellett és vigyáztam Dahyunra. Nem igazán aludtam, mert amint lehajtottam a fejem a mellettem lévő lány akkorát rúgott belém, hogy máris elvette a kedvem az alvástól. Egész éjszaka csak rugdalózott meg beszélt magában. Ilyenkor általában ki lehet kérdezni az embereket, hátha válaszolnak rá. Én azért nem használtam ki a lehetőséget, mert nem lett volna szép dolog. Reggel a többiekkel beszélgettünk az az napi teendőkről, amikor furcsa fények kezdtek a lány fölött szállingózni. Fogalmam sincs, hogy mi volt az, de annyi biztos, hogy egyből fel is kelt utána. Amikor felkelt az ágyból, sebei már alig látszódtak, csak néhány heg volt rajta. Ami pedig mindenkinek szemet szúrt az a haja. A vége narancssárgás és rózsaszínű lett. Ő egészen zavarba jött attól, hogy mindenki őt nézi és egy fancsali pofát vágott.
- Most mit kell bámulni? - Kérdezte, kissé zavarodottan.
- A hajad... - Mutattam rá, erre ő kiszaladt és a testvérét kereste. Az ablakon keresztül néztem ahogy kétségbeesetten, mutogatva magyaráz neki valamit, amire húga nyugodtan válaszolgat. Nekem fogalmam sincs, hogy mi folyik itt, de ha így megijedt nem vagyok benne biztos, hogy pozitív dolog.