۩27.rész۩

§DAHYUN SZEMSZÖGE§

Az este nem bírtam aludni még a Yuyuval történt dolog miatt. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy milyen könnyen itt hagy. Szinte ismerőseim sincsenek a városba, csak pár fruska akik folyamatosan nyaliznak, bár nem tudom, hogy miért. Mióta idejöttem ő volt az egyetlen barátom, akinek mindent elmondtam és megbíztam benne. Mire, nagy nehezen átrágtam magam ezen a témán az óra már hajnali kettő órát ütött. Lassan el is szundítottam, de a reggeli korán kelés miatt úgy néztem ki mint egy zombi. Vagy egy idős öregasszony akit most kapartak le a szélvédőről, nem is tudom melyikre hasonlítottam jobban. Sajnos ezen a napon reggel kellett bemenjek dolgozni és még a főnököm tegnap közölte velem, hogy túlóráznom is kell. Azért amennyit én ott bent ülök a rendelőben, igazán fizethetnének többet. Jelenleg pont annyit keresek, amennyiből a lakást és az egyéb számlákat ki tudom fizetni, meg még a kajára marad pár won. Amikor állatorvosnak kezdtem tanulni azt hittem, hogy többet fogok keresni. Bár, ha jobban belegondolok... A gyermekkoromra nem igazán emlékszem. Lassan kikászálódtam az ágyból, közben a mobilomból törölgettem a sok beállított ébresztőt. Hajlamos vagyok visszafeküdni egy ébresztés után, ezért a biztonság kedvéért többet állítok be mindig. Összeszedtem magam, azokat a ronda táskákat eltűnttettem a szemem alól egy kis smink segítségével és a hajamat rendbe szedtem. Ezek után felöltöztem, felkaptam  a kedvenc tornacipőmet és kisiettem az ajtón. A napom, mondhatni izgalmasabb része az ajtó bezárása után kezdődött. Az állatklinikával szembeni kávézóba, ahol lehet mindenféle péksüteményt is kapni, elfogyasztottam reggelimet. Olyan finom volt az ottani fánk, hogy még a munkába is vittem magammal, hátha megéhezek ebédszünetben. Pár perc késéssel ki is nyitottam a klinikát, de nem volt ott senki. Igazából az jó dolog, hogyha az állatoknak nincs semmi baja és minden rendben van velük, de ettől az én munkám kezd unalmassá válni. Délelőtt egy macskát és egy aranyos kanári madarat hoztak be kivizsgálni. Szegény kismadár eléggé megijedt, amikor ki akartam venni a kalitkából. Nem volt valami forgalmas a nap délelőttje. Nem mintha máskor sokkal többen jönnének, de délutánra kánikulát mondtak az időjárás előrejelzésben. Egy olyan ember, akinek minden rendben van a fejében, szerintem inkább reggel hozza el a kisállatját, és nem a nagy melegben indul el vele az orvoshoz. Ebédszünetben megettem a fehér csokis és a vaníliás fánkokat. Egészen kisütött odakint a nap, ezért lehúztam az ablakon a napellenzőt. Még éppen láttam, hogy egy gyönyörű autó leparkol és kiszállnak belőle. Egy fiatal lány és pár srác lépett ki a járműből. Lassan bejöttek a váróban ahol, ha jól hallottam a lány mondta a többieknek, hogy maradjanak ott. Már mentem is az ajtóhoz, hogy beinvitáljam őket a rendelőbe, de ő hamarabb kopogott.

Kinyitottam az ajtót és illedelmesen köszöntem a lánynak, akit nem akartam tegezni, mert ez egy hivatalos hely. Egy kutyát hozott aki megbetegedett. Behívtam őket, majd átvettem tőle az ebet. Feltettem a műtőasztalra, hogy megvizsgáljam. Szegénynek felment a láza, ezért kellett, hogy adjak neki egy injekciót. Felírtam neki egy gyógyszert, amit majd az étele közé kell betenni, hogy megegye. Kiderült, hogy a lánnyal lehet már összefutottunk egyszer, kétszer, ugyanis az egyik kedvenc kávézómba dolgozott. A kutyától még vettem nyálmintát, hogy kivizsgáljam, van-e valami komolyabb baja. Kaptam egy telefonszámot, amin majd el tudom érni, ha megvannak az eredmények. Hamar túl is estem a vizsgálaton, így a lány és a vele lévők távoztak. Amíg túlóráztam nem hozott senki, semmilyen állatot, így elég unalmasan telt a munka.

§SUGA SZEMSZÖGE§

Az éjjeli bagoly énem miatt fáradtan keltem ki az ágyból. Nem vett sok időt igénybe, hogy elkészüljek. Nem igazán foglalkozok a kinézetemmel, mert így is-úgyis jól nézek ki. Az üzeneteim közt megláttam Jimin üzenetét is, miszerint ma ismét kiszökik otthonról. Azt írta, hogy Big Spoon étkezőnél várjak, mert megpróbálnak odamenni, csak van egy új lány, akit nehéz lesz odavinni. Nem igazán tudtam mire vélni azt, hogy "új lány". Olyanokra gondoltam, hogy összeszedett valakit, vagy valami ilyesmi. Elmentem az étteremhez és a külső részen foglaltam helyet. Kénytelen voltam legalább egy innivalót rendelni, mert különben elküldenek onnan. Ott viszont még egy palack víz is méregdrága és még nem is adnak belőle sokat.
A várakozás közben egy lányt pillantottam meg akinek a haja elég extrém volt. Na jó, annyira azért nem, de nem mindennapi. Hosszú barna haja volt, aminek a végén rózsaszín és sárga csíkok virítottak. Elsőnek egy tipikus városi ribancra emlékeztetett, ahogyan ment és előkapta a telefont a zsebéből. Őt néztem ahogyan az út másik oldalán sétál, és nem is figyeltem a közvetlen környezetemre.